JÚLIUS 8.
Isten célja veled

“Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsolt.90:12)

A legtöbb embert az események sodorják. Szomorúan kell megállapítani, hogy a legtöbb ember alapjában véve egész életében hagyja magát sodortatni az eseményekkel. Azért járnak iskolába, mert a törvény előírja, és pajtásaik is járnak. Azért dolgoznak, hogy legyen mit enniük, és benzint tudjanak venni a kocsiba. Férjhez mennek vagy megnősülnek, mert hiszen mindenki ezt teszi, és kezdik magukat magányosnak érezni. Lakást szereznek, templomba járnak, televíziót néznek, felnevelik a gyerekeket és nyugdíjba mennek, csak azért, mert minden “normális” ember ezt teszi. Ahelyett, hogy Isten konkrét vezetését keresnék egy-egy lépésnél, sokan minden imádkozás vagy különösebb gondolkozás, és ennek hiányában Isten határozott vezetése nélkül élik le az életüket.
Sok olyan embert láttam már, akiknek, ha visszatekintettek az életükre, meg kellett állapítaniuk, hogy legtöbb cselekedetük alapjában véve értelmetlen és haszontalan volt, hiszen nem valósították meg Istentől kapott életcéljukat. Talán a pályaválasztásuknál tévedtek, vagy a házasságuk volt elhibázott, vagy nem a megfelelő környezetben élték le az életüket, és ez csak azért következett be, mert nem hallgattak Istenre és nem követték vezetését.
De Isten elvárja, hogy szervezzük meg az életünket!
Emlékszünk még a talentumok példázatára a Mt.25:14-30-ban? Jézus egy gazdag ember történetét mondja el, aki szolgái között talentumokat oszt ki. A szolgáknak a kapott pénzt be kell fektetniük, míg a gazda távol van. Az egyiknek öt talentumot ad, a másiknak kettőt, míg a harmadiknak egyet. Amikor a gazda hazatér, mindegyik szolgáján számon kéri a pénzt. Azok, akik öt és két talentumot kaptak, elnyerték jutalmukat, mert bölcs befektetéssel megduplázták az összeget. A harmadik szolga viszont nem tett semmit talentumával. Rossz gazdálkodása miatt nem kap jutalmat, sőt még talentumát is elveszik tőle és megbüntetik.
Mi, hívők a példázatból nagy tanulságot vonhatunk le. Isten elvárja tőlünk, hogy bármit kapunk tőle, gazdaságosan fektessük be. Isten áldásán gyakran pénzt vagy anyagi javakat értünk, pedig az idő is az Úr ajándéka, méghozzá olyan ajándék, amelyet mindenkinek egyformán adott minden napra, és azt várja, sőt parancsolja, hogy bölcsen gazdálkodjunk vele.

ALAPIGE: Ef.5:15-16
15 Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen,
16 kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak.



[Forrás: Stephen B. Douglass – A hétköznapok menedzsere]